Lázasan nem élvezet játszani, tegyünk ellene

A mai világ technológiai fejlettségének köszönhetően az emberek egyre kevesebbet járnak társaságba. Bár táncolni, inni, bulizni még mindig csak élőben lehet normálisan játszani és beszélgetni már viszonylag egyszerűen lehet online is. Az, hogy ez baj vagy sem az egy olyan kérdés, amibe nem most szeretnék belemenni, hiszen erről egyébként is cikkek milliói készültek már el. Viszont az biztos, hogy a manapság is bőven találhatunk olyan embereket, akik jobb szeretnek élőben társasozni, mint a neten keresztül. A körülmények között azonban óriási különbség van. Szerintem az egyik legnagyobb és legfontosabb ilyen differencia a fizikai jelenlétben van. Ha ugyanis lebetegszünk, akkor a számítógép közvetítésével akár ágyból, a takaró alatt fekve is játszhatunk, míg a társasozáshoz ki kéne mozdulnunk, ami nem tanácsos ilyenkor. A láz azonban mindenkinek az ellensége, ugyanis ha fel megy testünk belső hőmérséklete, akkor bizony annyi mellékhatással találkozunk, amik bizony az ágyban fekvős játszadozást is pokollá tehetik. Persze azért még nem kell lemondanunk mindenről pusztán azért, mert ismét túl sok fagyit ettünk, vagy valamelyik ismerősünk felelőtlenül ránk köhögött. Ha minden áron aktívan akarjuk tölteni a betegség kipihenésére szánt időnket, akkor érdemes beszereznünk egy jó erős lázcsillapítót. A lázcsillapítás, ilyenkor ugyanis elsődleges.

Amíg magas a hőmérsékletünk addig ugyanis a többi tünetünket sem fogjuk tudni hatékonyan enyhíteni. Itt csendesen jegyzem meg, hogy valószínűleg ésszerűbb lenne inkább pár napig aludni, pihenni monitor nézegetés nélkül és akkor előbb felépülnénk, de a téma szempontjából ez majdnem mindegy, hiszen egyrészről ismerem én a gamer világ csáberejét, másrészről a regenerálódást is nagyban segíti, ha egy jó erős készítmény is segít a láz csillapításában.

Szerencsére a lázcsillapító nem egy nagyon ritka fajta gyógyszer, és a hatása sem különlegesnek mondható, ezért nem kell külön orvoshoz rohangálni a kiváltásához (bár betegség esetén egyébként is el szokás menni a rendelőben, tehát ez az előny nem óriási, de mindenképp említésre méltó).

Ha választhatunk, akkor érdemes végigböngészi, hogy milyen erősségű gyógyszereink vannak otthon, vagy milyen típusok vásárolhatók meg a patikában, hiszen nem szeretnénk kiütni magunkat teljesen (úgy elég nehéz akár a billentyűt nyomogatni, akár a haverokra koncentrálni a társas mellett). Arra is érdemes figyelni emellett, hogy a megfelelő időtávra a megfelelő mértékben hasson a készítmény (mivel ha nem viszi le a lázunkat, vagy csak rövid időre, akkor szintén képtelenek leszünk élvezni a játékot, ráadásul fölöslegesen mérgeztük a szervezetünket is).

Ilyen gyógyszerből egyébként is érdemes tartani otthon párat, hiszen szavatossága évekig kitart, vagyis ha nem használjuk fel az összes pirulát egy hónapon belül, akkor sem vesztünk semmit. Érdemes más szempontból is szem előtt tartani azt, hogy meddig jó egy gyógyszer. Bár alapvetően a lázcsillapító nem az a tipikus méreg, ami túl adagolás, vagy szükségtelen használat esetén azonnali halált jelenteni, mégis ha lejár a szavatossága könnyen meglepetéseket okozhat. Jobb esetben megússzuk egy kis hasfájással, esetleg többször keressük fel az illemhelyet, mint szeretnénk. Rosszabb esetben viszont akár kórházba is kerülhetünk a figyelmetlenségünk miatt. Fontos az előrelátás, és valóban jobb, ha nem akkor kell beszerezni a megoldást nyújtó pirulákat, amikor már lázasak vagyunk, de ha már előre gondolkodtunk, ne rontsuk el későbbi trehánysággal.

Sokszor előfordul az is, hogy valaki kiveszi a levélnyi gyógyszert a dobozából és aztán már nem rakja vissza, mert ugye minek annyit nyitogatni egy dobozt, így sokkal egyszerűbb. Később meg aztán már lehet, fogalma sem lesz, hogy milyen hatású az adott készítmény, vagy, hogy mikor járt le a szavatossága, meddig lehet még biztonságosan használni. Egy jó tanács, ha használtunk egy gyógyszert, akkor utána mindig rakjuk vissza az eredeti dobozába, sőt a dobozra nem árt ráírni, hogy az orvos mit javasolt, mikor, mennyit vegyünk be az adott szerből. Így hosszú távon sem fordul elő, hogy véletlen magunkkal szúrunk ki, és mindig ellenőrizni tudjuk, hogy tényleg a lehető legjobbat tegyük gyógyulásunk érdekében.

Ha pedig meggyógyultunk teljesen, vagy legalább lement a lázunk (és javíthatatlan, szenvedélyes játékosok vagyunk), akkor már kezdődhet is a parti.